7. fejezet

Sziasztok! Meghoztam a kövi részt! Mivel ezen a héten szünet van nekem, több részt fogok hozni és lesz egy kis meglepetés is, amire remélem sokan jelentkeznek! :D Jó olvasást!

Nem tudtam mit reagálni Harry kijelentésére. Mindenféleképpen beszélnem kell vele minél előbb, de most irány játszani!
Lerohantam a lépcsőn a nappaliba. Mindenki már ott ült egy körben, Louisnál volt az üveg. Helyet foglaltam Ness és Niall között.
-Nos, mivel Blair is megérkezett, kezdhetjük a játékot, de előtte a játékszabályok! Aki nem válaszol vagy nem csinálja meg a feladatot, az levesz egy ruhadarabot, vagy iszik az itt lévő 10 pohárból, amiben víz vagy vodka van. Kezdhetjük?-tájékoztatott minket Louis.
Tudtam, hogy nem egy sima üvegezés lesz.
Mindenki egyetértően bólintott és Lou pörgetett. Harrynél állt meg.
-Nos Hazza drágám, felelsz vagy mersz?
-Merek!
-Oké, akkor menj fel Twitterre és írd ki, hogy "Buzi vagyok és szeretlek Fernando!"
Hűha! Kezdésnek ez szerintem elég durva volt. De Harryt nem zavartatta, ölébe kapta a laptopját és tényleg kiposztolta! Most ő pörgetett és Nessnél állt meg.
-Ness, azt hallottuk Josh-tól, hogy szereted az embereket megviccelni és vonzzátok Blair-rel a bajt. Mi volt az eddigi legjobb csínytevésetek?
Ness lopva rám nézett. Én bólintottam, hogy elmondhatja, elvégre elértük a célunkat. Egy győzedelmes mosollyal az arcán kezde el mesélni.
-Az, amikor Harry haját kivasaltuk, Zayn összes hajzseléjét kidobtuk a kukába, elcsórtuk Louistól Kevint, mert úgy alszik, mint a bunda, és olyan kajákat csináltunk, amit csak kanállal lehet megenni, mert Liam fél tőlük.
A fiúk döbbenten néztek ránk, mi meg a hasunkat fogva röhögtünk a földön.
-Szóval ti voltatok!-mutatott ránk Zayn-Kapjuk el őket!
Zayn és Liam felkapta Nesst, Louis meg engem próbált több-kevesebb sikerrel.
-Niall, haver nem segítenél? Nem olyan könnyű ám, amilyennek látszik!-fordult a mellettem ülő fiúhoz.
-Nem. Ellenem nem követett el semmit, szóval nem bántom!-vonta meg a vállát.
-Akkor menj fel a szobádba és nézz körül egy kicsit jobban!-válaszoltam röhögve. Értetlen fejet vágott, de felment az emeletre. Csak egy hangos sikítást hallottunk, majd Niall tért vissza kezében a gitárjával.
-Mit tettetek Jessicával?
-Jessica? Te nevet adsz a gitárjaidnak?-kérdezte Ness, mert Zayn és Liam még csak az ajtóig tudták elcipelni, ezért Josh segített nekik.
-És ha igen akkor mi van?
-Nyugi, lemosható filccel firkáltuk össze!-válaszoltam.
-Hóba vele!-azzal letette a gitárját és megindult felém Harry kíséretében. Sajnos túlerőben voltak és Ness-el a hóban kötöttünk ki, a fiúk visszarohantak a házba és kizártak minket. Ott dörömböltünk az ajtón, már majdnem szétfagytunk, mikor Liam szólt ki az ablakon.
-Csak akkor engedünk be titeket, ha megígéritek, hogy többet nem szivattok meg minket!
Ness-el összenéztünk, és mivel még a leheletünk is odafagyott az arcunkhoz, ezért könyörögve bólogattunk.
-Rendben, megígérjük, csak had menjünk már be!
Kinyílt az ajtó, mi meg lélekszakadva rohantunk a szobánk felé, hogy lecseréljük a havas ruhánkat és valami meleget vegyünk fel. Mikor visszatértünk a nappaliba, Louis egy bögre forró kakaóval várt minket.
-Hajoljatok meg a kakaók királya előtt!-nyújtotta át nekünk a bögréket.
-Jajj köszönjük Louis!-köszönetképpen egy puszit nyomtunk az arcára, telepedtünk és folytattuk a játékot. Ness pörgetett és Zaynnél állt meg.
-Nos, szépfiú, felelsz vagy mersz?
-Merek!
-Oksii, akkor egy napig nem nézhetsz bele semelyik tükörbe!
-Akkor inkább már az ivás!
Azzal megfogta az egyik poharat és lehúzta.
-Vodka.-jelentette ki.
Ez ment egész éjjel. Durva feladatokat adtunk egymásnak, sokat nevettünk, az össze pohár kiürült már, mindenki részeg volt, kivéve Liam-et, mert ő nem ihat. A fiúk egy szál alsógatyában ültek, mi meg Ness-el alig vettünk le magunkról valamit is. Áldom az eget, hogy a szerencse mellém szegődött, mert szégyenlős vagyok fiúk előtt.
Hajnali fél kettő körül lehetett, mikor beestem az ágyamba. Totál kész voltam a sok piától. Nem érdekelt, hogy milyen ruhában vagyok, úgy ahogy voltam elaludtam.
Éjjel hatalmas vihar volt kint. El se tudtam képzelni, hogy télen ilyen viharos legyen egy éjszaka. Kopogásra lettem figyelmes.
-Gyere!-szóltam rekedtes hangon. A pia még mindig nem ment ki belőlem.
Niall kukucskált be a nyitott ajtón.
-Te meg mit keresel itt?
-Félek a vihartól. Itt aludhatok?-kérdezte nyávogós hangon és leült az ágyam szélére.
-Niall, 19 éves vagy és félsz a vihartól?
-Igen. Meg a sötéttől.
-Szerintem meg csak a pia beszél belőled. Menj vissza a szobádba és próbálj aludni!
Komolyan, mint egy kétéves. Ekkor egy hatalmasat dörrent, Niall pedig egy halk sikítás közben bebújt a paplanom alá.
-Jó, maradhatsz!-adtam meg magam. Nem volt szívem elküldeni.
-Tényleg? Köszönöm!-kibújt a paplan alól és a gyönyörű kék szemével engem nézett és csak úgy csillogtak az örömtől, hogy nem kell egyedül aludnia.
Hamar visszaaludtam Niall-el az oldalamon.
Reggel 11-kor ébredtem fel. A szöszike még ott szuszogott a hátam mögött. Mikor meg akartam fordulni, éreztem, hogy két erős kéz fogja a derekamat, így nem tudtam megfordulni. Próbáltam kiszabadulni, de nem sikerült. A mocorgásomra ő is felkelt.
-Jó reggelt!-köszöntött egy puszi kíséretében. Ekkor tűnt fel, hogy nincs rajta felső, pedig határozottan emlékszem, hogy amikor az este átjött, még volt rajta.
-Neked is! Niall, miért fogod a derekamat?
-Háát...ööö..izé..Én nem akartam, csak tudod....Hagyjuk.
-Nyugi, semmi baj!-kikászálódtam az ágyból és elindultam a konyha felé, mert nagyon fájt a fejem. Mikor elmentem a tükör elött, rájöttem, hogy hol van Niall felsője. Visszarohantam a szobámba, majdnem fellöktem Harryt, de nem érdekelt. Most csak egy dolog izgatott. Niall még mindig az ágyamban feküdt.
-Niall, miért van rajtam a pólód? Ugye mi nem....?
-Azért, mert elkezdtél nyávogni, hogy nem vetted át a pizsidet, de nem akartál elmenni a fürdőig, mert túl messze van ezért odaadtam a pólóm és nem, nem feküdtünk le.-nyugtatott meg.-Sosem használnék ki egy lányt, ha részeg.
-Akkor megnyugodtam. Nem akarom ilyennel elrontani a barátságunkat! Én elmegyek a fürdőbe, mindjárt adom vissza a pólódat. Addig itt maradsz?
-Aha. Pihenek még egy kicsit.-azzal megint elterült az ágyamon.
A fürdőben előkészítettem mindent, ami kell: hajszárító, hajvasaló, tiszta ruha, stb. Pont a pólót akartam levenni, mikor elkezdtek dörömbölni az ajtón.
-Blair, gyere ki azonnal!
-Mit akarsz Niall?
-Üzeneted jött egy sráctól. Név szerint Nathan Sykes-tól. Nyisd ki és magyarázd meg nekem légyszives de azonnal!
Hirtelen ledöbbentem, teljesen megfeledkeztem Nathan-ről. De a meglepettséget hamar felváltotta a düh. Hogy jön ahhoz, hogy bármit is számon kérjen rajtam? Dühösen feltéptem az ajtót, kikaptam a mobilt Niall kezéből és az ágyra dobtam.
-Nem tartozom neked magyarázattal! Egyébként is semmi közöd, hozzá, hogy mit csinálok!
-De nem randizhatsz az ellenséggel! Főleg nem azután, hogy összetörte a szíved! Nem engedem, hogy találkozz vele!
-Hogy mit mondtál? Nem te szabod meg, hogy mit csinálhatok és mit nem. Nem vagy az apám! És mi az, hogy az ellenséggel? Normális vagy?
-Jó. Akkor kérdezzük meg a bátyádat, hogy ő mit szól ehhez! És igenis az ellenségünk! Még énekelni sem tud!
Na most telt be a pohár! Gondolkozás nélkül pofon csaptam, majd otthagyva a szobámba, lerohantam megkeresni Josh-t. A konyhában volt és reggelizett.
-Szia! Ráérsz beszélnünk kell!
-Szia oké, persze, de mi volt az az ordibálás az előbb és miért vagy Niall pólójában?-nézett rám értetlenül. Ekkor már az említett személy is megjelent és mindenki más is.