Sziasztok! Meghoztam a kövi rész! Ez a fejezet nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog az új mellékszereplők miatt. Jó olvasást!
Reggel nem keltem fel túlzottan korán. 10 lehetett, mikor kikászálódtam az ágyból. A hangokból ítélve már mindenki felkelt. Gyorsan elmentem a fürdőbe: lezuhanyoztam, megmostam a hajam, fogat mostam és felöltöztem. Kinézve az ablakon megállapítottam, hogy esik a hó, ezért valami meleget vettem fel, majd végrehajtottam a Zayn elleni tervünket.
Nem öltöztem ki, ugyis a színfalak mögött leszünk. Lent már mindenki készülődött. A konyha felé vettem az irányt, mivel már nagyon éhes voltam. A konyhaasztalnál Louis és Ness beszélgetett. Ő sem vette komolyan az interjút, sportosan öltözködött ő is.
Louis viszont nagyon szomorúnak tűnt.
-Sziasztok! Lou miért vagy szomorú?-köszöntem és megsimogattam az említett srác hátát és leültem vele szemben.
-Eltűnt Kevin! Este még az éjjeliszekrényemen volt, de reggelre eltűnt.-szomorkodott tovább.
Lopva barátnőmre néztem, aki kuncogott.
-Majdcsak meglesz. Biztos más madarakkal beszélget. Neki is kell egy kis kikapcsolódás.-vígasztaltuk tovább.
Ekkor Zayn rohant át a nappaliba kétségbeesett arccal. A tervünk sikerült, visszavágtunk nekik!
-Úristen! Úristen! Úristen! Úristen! Úristen! Úristen! Ez nem lehet igaz....ilyen nem történhet meg...most mit fogok csinálni?-körözött tovább egy hajzselével a kezében.
-Haver, nyugi. Mi történt?-állította meg Niall.
-Én csak bementem a fürdőbe készülődni és pont a hajamat akartam belőni, mikor észrevettem ezt!-nyomta Niall képébe a flakont.
-Zayn, ez egy hajzselé. Mi bajod van vele?
-Az, hogy ÜRES!
-Tegnap vettél újat. Hogy lehet, hogy mári kifogyott?-kérdezte Liam.
-Ez az amit nem tudok!-nyávogott még mindig kétségbeesetten.
Ekkor Paul lépett be a házba.
-Fiúk indulás! Fél óra múlva kezdődik a show és nektek még oda kell érnetek! Lányok, ti is egy kocsival jöttök velünk és a színpad mögül fogjátok nézni a műsort, ahogy megbeszéltük, oké?
Mi csak biccentettünk, vettük a csizmánkat meg a kabátunkat és elindultunk a kocsi felé.
-És mi lesz velem? Még nem vagyok készen!-tárta szét Zayn a karját.
-Jó leszel így is!-mondta Paul és a kocsi felé tuszkolta.
Az út nem volt hosszú, viszonylag hamar odaértünk. A stúdió előtt rengeteg rajongó várta a fiúkat. Mielőtt bementünk, autogrammot osztogattak, fényképezkedtek a fanokkal.
A srácok nagyon izgatottak voltak. Elkezdődött a show. Méghozzá az Alan Carr Show-ba kaptak meghívást. Nagyon vicces volt őket nézni. Egy rövid szünet következett.
-Blair, nem mennél el nekem a Nando's-ba kajáért?-jött oda Niall hozzám.-Már fél órája nem ettem.
-Okés. De cserébe kapok valamit tőled,rendben?
-Megbeszélve!
-Niall, gyere kezdünk.-jött oda Harry.
-Ness, elmegyek a Nando1s-ba Niall-nak kajáért. Kérsz valamit?
-Köszi, nem. Itt maradok és szemmel tartom ezeket a kis-nagy gyerekeket.-válaszolta.
A fiúk ismét bent ültek és elkezdődött az Alan Carr Show második fele. Vettem a kabátomat, szóltam Paulnak, hogy hova megyek és elindultam a Nando's felé.
Gyönyörű volt a téli táj, bár nem épp ez a kedvenc évszakom. Szerencsémre nem tévedtem el. Hamar megvettem a kaját és indultam vissza a stúdióhoz. Éppen a Hyde Parkban sétáltam, mikor eltalált egy hógolyó. Körül néztem, hogy ki lehetett az, de csak pár srácot láttam messzebb. Gonolom, ők lehettek. Ekkor egy újabb adag hó talált el, pont a nyakamat és beleesett a sálam alá. Kapkodva próbáltam kiszedni a hideg anyagot, azok meg csak röhögtek rajtam.
-Idióták!-kiáltottam oda nekik.
-Na mivan, mimóza, nem szereted a havat?-kiabált vissza az egyik.
Még a vér is megállt bennem, mikor felismertem a hangját. Ő az egyetlen, aki mimózának hívott régen, mert szerinte kényes vagyok. És ha itt van, akkor ő is. Nem... Az nem lehet... Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Pedig már kezdtem kiheverni.
Egyre közeledtek felém én meg csak dermedten álltam ott és nem tudtam mozdulni.
-Szia Blair, régen láttalak!-köszönt mosolyogva a múltam fájdalmas része.
-Szia...Nathan!-ennyit tudtam kinyögni.
-Na, azért nem kaptál annyi havat, hogy ledermedj! Skacok, melegítsük fel a mi kis mimózánkat!-vetette fel az ötletet Tom. Ő, Max és Jay megindultak felém és szorosan átöleltek.-Jó téged újra látni, csajszi! Hiányoztál nekünk, amikor elmentünk.
-Ti is nekem. Bár igazából az fájdalom volt, mintsem hiányérzet.-néztem Nathan-re, aki lehajtott fejjel állt előttem. Meg sem ölelt. Bár megértem miért. Neki is fájt, hogy szakítottunk. Ez a hirtelen találkozás felszabta a régi sebeket, nem értem mi lelt belém, de elindultam felé és szorosan átöleltem ő meg viszonozta.
-Sajnálom...-ennyit mondott csak, de a hangjában érezni lehetett a keserűséget és a fájdalmat.
-Te, Blair, hogy kerülsz Londonba?-kérdezte Max.
-Hú hát ez hosszú történet. Röviden: Josh lett a(z) One Direction új dobosa, ide kellett hozzájuk költöznünk, Ness is jött velünk. Most éppen egy interjún vannak, én meg csak kajáért ugrottam el.-hadartam, miközben sétáltunk. Hirtelen megcsörrent Tom telefonja.
-Srácok, mennünk kell! Jó volt újra látni téged, csajszi!-köszöntek el egyesével.
Nathan még visszafordult egyszer.
-Blair, nincs kedved újra találkozni velem valamikor? Tudom, hogy mi történt és hogy ez fájt neked, tisztában vagyok ezzel. De éppen erről szeretnék veled beszélni.
-Rendben. De ez csak egy szimpla baráti tali lesz.-jelentettem ki. Azzal már szálltak is be a kocsiba és elhajtottak.
A stúdió fele tartottam, mikor megszólalt az iPhone-om. Josh hívott.
-Szia, hol vagy már? Már rég végeztünk és rád várunk. Ugye nem tévedtél el megint?
-Nem dehogy, csak hosszú volt a sor. Pár perc és ott vagyok!
-Okés de igyekezz, Niall már majdnem megőrül itt.
Ahogy ígértem, hamar oda is értem.
Otthon mindenki szétszéledt. Felmentem a szobámba, gyorsan átöltöztem és átmentem Ness.hez, mert el akartam mesélni a délután történteket.
-Hali! Ezt muszáj lesz elmesélnem. Nem hiszed el kikkel találkoztam.-huppantam le az ágyára.
-Na lökjed! Amúgy cuki a rucid!
Igen, én Hello Kittyt imádom, Ő meg Batmant.
-Na szóval, mikor elmentem kajáért...-és töviről hegyére elmeséltem a találkozást.
-Ez a sors műve.-jelentette ki Ness a mondandóm végén-Te még mindig szereted?
-Nem tudom. Ez a találkozás teljesen összezavart. Nem tudom mit csináljak.
Válaszolni akart, de ekkor Harry nyitott be.
-Hé, csajok nem jöttök le üvegezni?
-De megyünk!-válaszolta Ness és indult is engem maga után rántva. Mikor kiértünk a szobából, Harry odahajolt hozzám és a fülembe súgta:
-Szerintem menj el és beszéljétek meg a dolgokat, az a legtisztább.-mondta és kacsintva leszaladt a lépcsőn én meg ott maradtam ismét ledermedve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése