2013. február 28., csütörtök

4. fejezet

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Komik még nem jöttek, emiatt egy kicsit csaódott vagyok, pedig már 130 fölött van az oldalmegtekintések száma. Jó olvasást.

Nem hittem a szememnek. Ilyen nincs.
-Ugye nem csak álmodom? Csípjen meg valaki!-mondtam döbbenten.
-Engem is!-jelentette ki ugyanilyen zavarodottan.
Josh odajött hozzánk és egy jó nagyot belecsípett a vállunkba.
-Áucs!-kiáltottuk egyszerre és a fájdalmas pontot dörzsöltük.
-Ti mondtátok!-emelte fel védekezően Josh a kezét.
-Szóval, te lennél Josh huga és a barátnője?-jött oda hozzánk Liam.
-Igen. Blair vagyok, a barátnőm pedig Vanessa Scott.-öleltem meg az öt fiút.
-Sziasztok-köszönt barátnőm is és ugyanúgy tett ő is mint én.
-Nos Vanessa, hogy becéznek?-szegezte barátnőmnek a kérdést Louis.-Várj, kitalálom! Vani, Nessa,...megvan. Assenav!-jelentette ki Louis magabiztosan és egy jó nagy mosollyal az arcán.
-ASSENAV???-kérdezte mindenki döbbenten Louist.
-Most mi van? Ez is egy lehetséges becézés.-Louis zavarodott arckifejezésén mindegyikőnknek nevetnie kellett.
-Ness-nek hív mindenki.-mondta Ness két nevetés közben.
-Szóval rajongók vagytok.-jelentette ki Zayn, miután kinevettük magunkat. Persze Louis bevágta a durcát, amiért kinevettük.
-Honnan tudod?-néztünk rá érthetetlenül.
-A pópótok mindent elárul.-vigyorgott Niall.
Tényleg. Reggel Ness ötlete volt, hogy vegyük fel az egyforma 1D-s pólónkat.
-Ja tényleg.-mosolyogtunk.
-Na és van pasitok?-jött közelebb Harry perverz mosollyal.
-Semmi közöd hozzá fürtöcske. De amúgy nincs egyikőnknek sem.-válaszoltam.
-Héjj én tudom ki vagy!-ordította el magát Lou.
-Tényleg? Na ne mondd. Fél perce mutatkoztam be.-néztem rá furán, mint mindenki más.
-Nem. Nem úgy értettem, tudom ki vagy. De nem te voltál Nathan Sykes barátnője?-Na fájdalmas pontomra tapintott. Nem szeretek erről beszélni és ez valószínűleg az arcomon is meglátszott, mert Louis arckifejezése hirtelen sajnálkozóvá vált.-De az voltam, csak nem nagyon szeretek erről beszélni....
-Sajnálom, én nem akartam bunkó lenni.
-Nincs semmi baj, Lou.-öleltem meg.
-De miért is kellett nekünk most idejönnünk?-terelte el a témát Ness. Mondjuk ez engem is érdekel.
-Ja igen tényleg. Nos, mint gondolom, azt tudjátok, hogy Josh lett az új dobosunk. Ezért szeretnénk, ha ma Londonban maradnátok és átjönnétek hozzánk délután a részleteket megbeszélni. Merthát elég sok mindent kéne egyeztetnünk, és örülnénk, ha ti is jönnétek lányok.-világosított fel minket Liam.-Josh-sal már megbeszéltem, már csak az a kérdés, hogy ti is szeretnétek-e jönni?
-Még szép, hogy megyünk!-jelentettem ki gondolkodás nélkül.
-Akkor ezt megbeszéltük, de nem mehetnénk már? Éhes vagyok, fél órája nem ettem semmit.-nyavalygott Niall.
-Na mi az? A kicsi ír manó már megint éhes?-cukkolta Harry.
-Ha még egyszer kicsi ír manónak hívsz, leborotválom a hajadat!-fenyegetőzött Niall.
-Neeee, csak a fürtöcskéimet ne!-kapott a hajához Hazza.
-Niall nyugodj meg, hazafele beugrunk a Nando's-ba és annyit ehetsz, amennyit akarsz. Harry, te meg ne piszkáld folyton, mert egyszer tényleg megcsinálja, aztán leshetsz.-tett rendet köztük Liam.-Úristen! Louis, Zayn, ti meg mit csináltok?
Ekkor vettük csak észre, hogy a két srác kint áll az erkélyen. Lou a korláton kívül, fejjel lefelé lógott, Zayn pedig fogta a lábát.
-Zayn azonnal húzd vissza Louist! Niall, Harry ne csak röhögjetek, hanem segítsetek neki!-adta ki az utasításokat az egyetlen épelméjű ember a bandában. A fiúk sikeresen visszahúzták az eszement gyereket. -Louis, normálos vagy? Le is zuhanhattál volna!
-Én csak láttam az ablakból egy csomó Kevint és gondoltam megkérdezem, hogy vannak. Zayn meg segített, amíg ti beszéltetek.-vonta meg a vállát.
El kell ismernem, Liam tényleg apáskodik a többi 1D tag felett. "Hol lenne az 1D Liam nélkül? Börtönben.",ahogy Ed Sheeran mondaná. És tényleg. Jelen esetben inkább kórházban.
-Jó, akkor térjünk vissza a lényegre. Este 6 óra jó lenne nektek?-kérdezte Josh.
-Persze. Ma lesz még egy fotózás, meg egy interjú, de addigra biztos hazaérünk. Leírom a címünket és akkor várunk titeket.-válaszolta Harry.
-Okés!-feleltük hárman kórusban.
Azzal elbúcsúztunk a fiúktól és elindultunk volna, ha Ness nem rohan vissza hozzájuk. Értetlenkedve rohantam utánna, de mikor láttam, hogy mit akart, megnyugodtam, hogy nem egy hülyeséget tervez éppen. Csak a fiúkkal fotózkodott.
Miután ez megvolt, kerestünk egy viszonylag olcsó hotelt. Találtunk is egyet a belvárosban, és meg kell mondjam elnyerte a tetszésemet: egyszerű volt de szép. Le is fotóztam mindent. Itt van pár kép:

Ebben a szobában aludtunk Ness-el:

Josh szobája:

Fürdő:

Pihenésképpen felmentem Twitterre meg Facebookra. Twitteren lett 5 új követőm. Persze, hogy a fiúk voltak. Érkezett pár tweet, amin elmosolyodtam Például: "Fuu de szerencsés vagy. Követ mind az 5 1D tag!" vagy "A helyedben akarok lenni, olyan mázlista vagy!" meg hasonlók.

*Este 7 óra*

Mikor kiszálltunk a kocsiból, olyan zaj szűtődőtt ki a házból, hogy csak néztünk.
-Mi biztos be akarunk oda menni?-kérdezte Ness.
Ekkor egy tányér repült ki az ablakon.
-Harry nem megmondtam, hogy ne dobálózz a tányérral?-hallottuk Liam hangját.-Niall, figyelj a pizzára!
-Nem vagyok benne biztos!-válaszoltam barátnőmnek.
-Jajj, ne legyetek ilyen beszariak, ez csak 5 idióta srác!-legyintett Josh, azzal a bejárati ajtóhoz mentünk és becsengettünk. A csengő hangjára síri csend lett.

2013. február 20., szerda

3. fejezet

Sziasztok! Meghoztam a kövi részt. Komik nem jöttek, így nem hoztam dupla részt. Viszont! Ez hosszabb lett, mint az előző kettő és ezentúl ilyen hosszúságúak lesznek a részek. 110 oldalmegjelenítés volt, amit nagyon köszönök, de ha már itt jártok, akkor komizzatok, iratkozzatok fel rendszeres olvasónak és van tetszik/nem tetszik gomb is. Ez nekem fontos lenne! A blogot nem akarom abbahagyni amiatt, hogy az első kettő részre nem érkezett visszajelzés. Nem adom fel ilyen könnyen, de kritikákat szívesen fogadok! :)) 
Na, nem is rizsázok itt többet, jó olvasást!!!


Este 9 óra van, de Josh még mindig nincs itthon. Eddig nem szoktak próbálni, max 8-ig. Olyan fél 10 lehetett, mikor kinyílt a bejárati ajtó, és belépett rajta az én kedves bátyuskám. Biztos bementek a kocsmába, mivel dőlt belőle a piaszag.
-Jó, hogy hazajöttél. Már kezdtünk aggódni!-öleltem meg.
-Nyugi csak beültünk a srácokkal sörözni.-válaszolta és megpróbált eljutni a nappaliig több-kevesebb sikerrel.
-Igen, azt érzem.-fintorodtam el, mert amerre ment, húzta maga után a piaszagot.-Figyu Josh, valami fontosat szeretnénk mutatni neked.-mondtam kicsit feszengve, mert nem voltam benne biztos, hogy ilyen állapotban lehet-e vele komoly dolgokról beszélni.
-Nem lehetne ezt holnap megbeszélni, amikor már kijózanodtam?-nézett rám kiskutyaszemekkel.
-NEM! Ez tényleg nagyon fontos. A jövőd múlik rajta.-válaszolta határozottan Ness.-Blair, hozd le a laptopod, én addig adok neki egy Aspirint.
Bólintottam és felrohantam a szobámba. A laptopom még mindig ugyan ugy volt, ahogy hagytam. Felkaptam és már száguldottam is le a nappaliba. Josh a kanapén feküdt, Ness pedig éppen egy vizesborogatást tett a homlokára.Letettem az ölébe a gépet. Bátyus elkezdte olvasni a hirdetést kikerekedett szemmel.
Ez most komoly? Ugye nem csak szivattok?-kérdezte hitetlenkedve.
-Halál komoly. És szerintünk jelentkezned kéne.
-Én ehhez nem vagyok elég jó.-jelentette ki szomorúan.
Mi döbbenten néztünk rá. Életemben nem találkoztam még egy ilyen tehetséges dobossal, mint Josh. És ezt nem csak azért mondom, mert a bátyám, hanem mert tényleg így van.
-Josh ez hülyeség! Nálad tehetségesebb dobost nem ismerek. Te vagy a környéken a legjobb. Ha meg se próbálod, lehet hogy később bánni fogod.
-Szerintem vágjál bele!-csapott a térdére Ness.
-Biztosak vagytok benne, lányok?-nézett ránk.
Mi egyetértően bólogattunk.
-Akkor rendben! Jelentkezek. De a jelentkezést már csak holnap csinálom meg, mert jelenleg nem vagyok olyan állapotban, hogy bármit is rendesen megcsináljak.
-Ó ne aggódj! Azt már délután megcsináltuk Blair-rel, már csak el kell küldeni.-mosolygott Ness.
-Mit is kezdenék nélkületek? Köszönöm szépen! Imádlak titeket!
-Tudjuk!-válaszoltuk kórusban és szorosan megöleltük.
-Oké elég volt lányok, megfújtotok. Inkább mennék aludni. Szétmegy a fejem.-mondta Josh és elindult a lépcső felé. Ness-el ott maradtunk a nappaliban.
-Tudod ez mit jelent?
-Mit?
-Azt, hogy láthatjuk a One Direction-t élőben!-ujjongott Ness.
-Jaj istenem tényleg! Már alig várom, hogy láthassam őket! Szerinted majd oda tudunk menni hozzájuk?
-Megoldjuk, hidd el! Bármit megtennék azért, hogy találkozhassak velük.
Aznap este Ness ott aludt nálunk. Én őszinten szólva nem tudtam könnyen elaludni. "Csak sikerüljön Josh-nak." Ez járt a fejemben. Nem tudom hány óra lehetett, de egyszer csak elnyomott az álom.

~A válogatás napja~

-Így jó leszek? Vagy vegyek valami mást?-kérdezte Josh idegesen a szekrénye előtt állva, a ruháit válogatva. Én az ágya szélén ültem a fejemet fogva. Ezt csinálja már egy órája: ruhákat válogat.
-Jó lesz, csak legyél már készen, mert el fogunk kési.-mondtam.
-Hali, megjöttem! Hol vagytok?-hallottam Ness hangját lenntről.
-Josh szobájában!-kiáltottam vissza. Pár másodperc múlva meg  is jelent barátnőm a szoba ajtajában.
-Basszus te még nem vagy kész? Mit csináltál eddig?-kérdezte sápadtan.
-Ugyanezt. Már egy órája.
-Jó oké lányok, értettem a célzást. Mehetünk!-mondta végre Josh.
A casting Londonban lesz, ezért kell délelőtt elindulnunk. Ja igen, el is felejtettem mondani, hogy Liverpoolban lakunk.
Többórányi autózás után végre megérkeztünk Londonba. Imádom ezt a várost. Már többször jártam itt, de sosem fogom megunni. A válogatás egy gyönyörű szálloda dísztermében lesz. A szálloda előtt egy csomó rajongó várakozott, hátha látják a fiúkat. Bent szintén viszonylag sok ember volt: a jelentkezők és akik velük jöttek, hogy szurkoljanak nekik. A recepciónál Josh kapott egy sorszámot és azt mondták, hogy majd szólítják. Kerestünk egy üres asztalt és leültünk.
-Blair, ez nem hiszem, hogy menni fog nekem.-szólalt meg aggódva Josh.
-Nyugi, te vagy a legjobb. Minden simán fog menni.-bíztattam.
Ekkor egy mikrofonos emberke lépett a terembe.
-A jelentkezőket kérem hogy kövessenek. Akik elkísérték, maradjanak itt. Megértésüket köszönjük!-azzal hátat fordított és elment a többi jelentkezővel együtt.
-Sok sikert! Szurkolunk!-öleltük meg Ness-el.
-Köszi lányok.-mondta, aztán ment a többiek után.
-Ez a fickó baromi kedves volt, mit ne mondjak.
-Ugye?
-Na, mit csináljunk?
-Nem tudom, de szerintem maradjunk itt, ne menjünk sehova.-mondtam, azzal visszaültem a helyemre. Persze az én drága barátosném nem hagyhatta ennyiben a dolgot. Neki muszály mindig valami hülyeséget csinálnia.
-Szerintem meg keressük meg a fiúkat és lessünk be a válogatásra.
-Hülye vagy?-kerekedett el a szemem.
-Igen!-azzal megindult az egyik ajtó felé.
-Ness várj már!-kiáltottam utánna.
Éppen egy hosszú folyosón mentünk, mikor az egyik sarkon befordulva két biztonsági őrbe ütköztünk.
-Héj, ti meg mit kerestek itt?-kérdezte a nagydarab.
-Háát...ööö...izéé..micsak...-makogott össze-vissza Ness.
-Mi csak a mosdót keressük.-vágtam ki magunkat.-Meg tudná mutatni nekünk, kérem?
-Visszamentek ezen a folyosón, befordultok balra, majd jobbra a második ajtó. De többet meg ne lássalak itt titeket!-nézett ránk fenyegetően.
-Nem lesz még egy ilyen igérjük. Köszönjük!-azzal sietősen távoztunk. Mikor már hallótávolságon voltak az őrök, lekiabáltam barátnőm fejét.
-Normális vagy? Miért kell neked folyton bajba keveredned?
-Jajj, drága, buta Blair. Olyan naiv vagy. Néha ki kéne kapcsolnod az aggódás gombodat.-simogatta meg a fejemet. Lehet, hogy igaza van, de akkor is. Elindultam vissza, de megragadta a kezemet.-Várj, ezt muszály lesz megörökítenünk!-Elővette az iPhone-ját, pózoltunk, villant a vaku és kész.-Fuu, ez tök jó kép lett! Fel is rakom Facebookra meg Twitterre.
Legjobb barátnő: sose hagyja, hogy hülyeséget csináljak...Legalábbis nem egyedül.! :P Imááádlaaak Blair.!!! <3 

Visszaérve az asztalunkhoz, Josh várt minket. Meglepődtem, hogy ilyen gyorsan végeztek. Vagy mi voltunk el sokáig. Rögtön odaszaladtunk hozzá.
-Na mesélj már mi volt? Sikerült?-ugráltuk körbe.
-Hát lányok, szomorú hírt kell közölnöm...-mondta bánatos arccal.-...Engem választottak!
Nem hiszem el. Már megint átvert. De wáááá sikerült neki.
-Juhúúúúúú! Tudtam, hogy sikerülni fog!-öleltem meg jó szorosan.
-Na mesélj, milyen volt?-kérdezte Ness.
-Ööö...Majd később. Van egy meglepim a számotokra.-azzal megindult az ajtó felé. mentünk egy keveset, majd belépve az ajtón szó szerint lefagytunk. Ott állt előttünk teljes életnagyságban a One Direction.
-

2013. február 6., szerda

2. fejezet

Sziasztok! Meghoztam a 2. fejezetet! Lécci komizzatok, mert ez nekem nagyon fontos! Van tetszik/nem tetszik gomb, fel lehet iratkozni rendszeres olvasónak is. Ez egy kicsit rövid rész lett a suli miatt, de a kövi dupla lesz, ha erre vagy az 1. fejezetre össze tudtok hozni min. 1 komit (de jöhet több is)! Jó olvasást! =D


-Miért? Te jobbat tudsz?-kérdezte felvont szemöldökkel bátyám
-Ezer jobbat!-válaszolta kihívóan Vani
-Najó, ha nem fejezitek be a rivalizálást, akkor még holnapután sem fogunk beérni a suliba!-vetettem véget a vitatkozásuknak.
Vettem a kedvenc bakancsomat, felkaptam a táskámat és már indultunk is az iskola felé. Josh megígérte, hogy hazavisz minket suli után, mert későbbre tették a zenekarával a próbát.
A tanórák ugyan olyan unalmasan teltek, mint mindig. Témazárót írtunk franciából meg töriből. A francia elég jól sikerült. Sokan mondják, hogy jó a nyelvérzékem. A töri már neccesebb volt. Jóval könnyebbre számítottam, főleg hogy a tanárnőnk nem is szigorú.

*Suli után, Blair szobája*

Mikor hazaértünk, nem volt semmi kedvem tanulni. Inkább Ness-el felmentünk a szobámba és laptopoztunk. Én az ágyamba ültem, ő meg a babzsákfotelembe telepedett. Felnéztem Twitterre meg Facebookra. Semmi érdekes nem volt. Ment a szokásos szarkeverés. Twitteren épp az volt az volt a fő téma, hogy a The Wanted megint szidja a One Directiont. Szánalmas, hogy az emberek miféle hazugságokat tudnak kitalálni, csakhogy a másik embert meg tudják bántani.Meg a directionatorok szidják az 1D-s srácokat. Gondolom, hogy mennyi utálkozó levelet kaphatnak nap mint nap. Megnéztem a privát üzeneteimet. Egy The Wanted rajonótóljött egy nem épp kedves üzenet. Röviden az állt benne, hogy összetörten Nathan szívét, kihasználtam őt, csak a pénze kellett meg hasonlók.
Igen. Én voltam Nathan Sykes barátnője. 2 nap múlva lettünk volna egy évesek, csakhogy a hírnév közbeszólt. 1 éve éppen tél volt, akkor jöttünk össze Nathan-nel. Fél évig voltunk együtt.Mindenk az új hollywoodi álompárként emlegetett minket. De a banda miatt alig tudtunk találkozni. A sok próba, turné és koncert mellett Nathan-nek nem volt ideje rám, pedig tényleg szerettük egymást. Barátokként váltunk el, de itthon folyton sírtam esténként. Nem loholtam utánna, mert tudtam, hogy most a karrierje az első. 6 hónap kellett hozzá, hogy kiverjem a fejemből. Talán még most is szeretem. Azóta nem volt senkim. De a jelenlegi kedvencem Niall Horan a One Direction-ből. Az a szöszi megőrjít a kék szemeivel meg a hangjával.
Ahogy böngésztem a Facebookot, egy hirdetésen akadt meg a szemem. Gyorsan olvasni is kezdtem.

"A híres fiúbanda, a One Direction dobost keres a most induló turnéjukra, valamint fix helyre a zenekarba. 18-20 éves fiúk jelentkezését várjuk, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a zenélés terén, valamint nem jelent neki problémát a bandához csatlakozni.
Casting: szerda, 15 óra előzetes e-mailes jelentkezés alapján. 
Az új dobost a banda tagjai és a menedzserük választja ki. Még aznap kiderül, hogy ki lesz az új dobos.
Sok sikert kívánunk minden jelentkezőnek!"
Rögtön tudtam, hogy Josh számára ez kihagyhatatlan.
-Ness, ezt nézd mit találtam!-szóltam oda barátnőmnek.
Ő is gyorsan végigfutotta a hirdetést.
-Mihelyst hazaért , mutassuk meg neki!
-És ha nem akar elmenni?
-Akkor majd kényszerítjük rá!- mondta Ness.
Alig vártam, hogy Josh hazaérjen a próbáról.

2013. február 5., kedd

1. fejezet

Reggel 6 órakor csengett az órám. Utálom a hétfő reggelt. De ki nem? Nem volt semmi kedvem iskolába menni. A tanulmányi átlagom jelenleg így félév után 3-as. Rontottam az előző évhez képest. Jövőre érettségizek, úgyhogy bele kell húznom. Még pihentem egy kicsit, aztán kiabálásrta lettem figyelmes.
-Blair, 7 óra van! Kelj már fel, mert megint el fogunk késni a suliból!-kiáltotta az én kedves bátyám.
Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból. A felkelés soha nem volt az erősségem. Mikor elmentem a tükör előtt, meg kellett állapítsam, hogy úgy nézek ki, mint egy zombi. Gyorsan letusoltam, megmostam a hajam, megszárítottam majd kivasaltam. Tél volt, így melegen öltöztem fel. Egy farmer csőgatyát, fekete-fehér csíkos hosszú újjú felsőt és egy barna hosszított csizmát vettem fel.
Lent már készen volt a reggelim.
-Sziasztok!-köszöntem a családomnak.
-Szia kicsim! Hogy aludtál? Tanultál eleget a dolgozataidra? Mindened megvan?-kérdezte anyu.
Anya egy kicsit túl aggódja és reagálja a dolgokat, de már megszoktam.
-Igen anya, mindenem megvan.
Leültem az asztalhoz és nekiláttam a reggelinek. Josh nagyon kuncogott magában. Gyanítom, megint meg akar viccelni valamivel. Belekortyoltam a kakaómba, de rögtön ki is köptem.
-Fúj, mi ez? Josh mit tettél a kakaómba.
-Sót.-mondta két nevetés közben.
Jó. Ha háborút akar, akkor megkapja. Felálltam, megkerültem az asztalt, és az egész bögrét a fejére öntöttem.
-Basszus normális vagy?-kérdezte felpattanva a helyéről és felviharzott a szobájába átöltözni.
-Kölcsön kenyér visszajár!-kiáltottam utánna.
-Blair, ezt mégsem kellett volna!-jött oda hozzám apa.
-Ő kezdte. Nem értem, miért mindig én vagyok lecseszve, ha valami rosszat csinál a drágalátos bátyám?-kérdeztem. Tiszta igazságtalanság.
-Remélem, nem romboljátok le a házat, amíg mi távol vagyunk!-csatlakozott anya is.
-Ja tényleg! Ma indultok forgatni az USÁ-ba. Meddig fogtok távol maradni?
A szüleimnek ez az élete. A sok forgatás miatt állandóan utaznak, ezért mindig Josh vigyáz rám. Nem mintha szükségem lenne babysitterre, elvégre már 17 vagyok.
-Nem tudom drágám. Attól függ, hogy mikor végzünk a filmmel, de igyekszünk haza.-ölelt át apa.
-Mikor indul a gépetek?
-8-kor. Úgyhogy mi mostmár indulunk is! Fogadj szót a bátyádnak, és ha valami van, nyugodtan telefonálj csak!-nyomott egy puszit az arcomra anya.
Eközben már Josh is visszatért. Elbúcsúztunk a szüleinktől, akik beszálltak a taxiba és akiket megint nem látok minimum 2-3 hónapig. A hírnév árnyoldala. De ezt már megtapasztaltam, azonban még mindig nem szoktam meg. Ebben a pillanatban jött be az ajtón Ness. Neki szabad bejárása van a házba, szinte már családtagnak számít. Minden reggel Josh visz minket suliba, ezért átjön hozzánk.
-Szió csajszi! Mizu? Látom, anyudék megint elutaztak.-ölelt meg és adott két puszit. Mi így üdvözöljük egymást.
-Ja, sajnos. Amúgy most maradtál le egy "Öntsünk Josh fejére kakaót" történetről.
-Szép volt! De már megint mit csinált?-kérdezte Ness és adott egy pacsit.
-Sót raktam a kakaójába.-válaszolta helyettem vigyorogva Josh.
-Régi poén.-legyintett a barátnőm.

Szereplők

                                                                   BLAIR DEVINE

Ez lennék én. A nevem Blair Devine.17 éves, életvidám de visszahúzódó angliai lány vagyok. Szeretek lovagolni, gitározni, énekelni és rajzolni. Sokan azt mondják, tökéletes életem van. De ez nem igaz. Egy csomó nehézséggel kell nekem is nap mint nap szembenéznem, mint egy átlagos csajszinak. Na jó, én nem vagyok átlagos. A szüleim híres rendezők, a bátyám is ismertté válik egy fiúbanda révén, de erről majd később. Nem utolsó sorban a volt barátom is sztár. De ennek a kapcsolatnak pont a hírnév vetett véget...


                                                                    VANESSA SCOTT

Ő a legjobb barátnőm, Vanessa. Mindenki csak Ness-nek vagy Vani-nak becézi. Ő is életvidám, kedves csajszi, csakhogy ő kimondja, amit gondol és nem fogja vissza magát. Kiskorunk óta elválaszthatatlanok vagyunk, mindent együtt csinálunk. Velem ellentétben, Ness tényleg egy átlagos lány. Imád fotózni és énekelni, kedvenc együttese a One Direction, pont mint nekem. :))

                                                                    JOSH DEVINE

Ő itt a drága bátyám. Imádok vele hülyülni. Ő nem az a típusú nagy fiútestvér, aki le se szarja a húgát. Vele tényleg meg lehet beszélni bármit, minden titkomat tudja. Hobbija a dobolás. Sokszor veszekszünk miatta, mert állandóan dübörög a ház, de az elején nem is gondoltam volna, hogy emiatt fog majd megváltozni az életem...

                                                                 ONE DIRECTION

Gondolom, őket nem kell senkinek sem bemutatnom. =) Egyszerűen fantasztikus, ahogyan énekelnek és olyan helyesek!!! =D


(Plusz lesz még egy mellékszereplő rivális banda, de ez még egyenlőre titok.!)

Itt van pár kép rólunk:


2013. február 4., hétfő

Prológus

 

Blair Devine 17 éves, nem éppen átlagos angliai lány. Egy bátyja van, Josh. Szüleik híres rendezők. Mindenük megvan, amire csak szükségük van. Imád lovagolni, de egy "baleset" miatt megfogadta, hogy többet nem zár a szívébe még egy lovat. Ezenkívül gitározik, rajzol és énekel is. Bár az utóbbi hármat csak magának, mivel nehezen nyílik meg mások előtt. Nem utolsó sorban a barátja egy híres énekes egy világhírű bandából, de a koncertek miatt a fiú szakít vele. A csalódáson legjobb barátnője, Vanessa Scott és bátyja segíti át. Bátyja szenvedélyesen dobol és emiatt sokszor veszekszenek, de Blair nem is sejti, hogy majd éppen a dobolás miatt fog teljesen megváltozni az élete. Egy új városba költöznek, ahol ismét remény csillan fel, hogy elfelejtse a múltját és új életet kezdhessen. De ez korántsem lesz egyszerű...